CÍMLAP FORDÍTÁS FANFICTION NOVELLA

2016. december 26., hétfő

5.FEJEZET

A tenyerem izzadt a szívem pedig fénysebességgel száguldozott a mellkasomban. Jong In mellett álltam, a táncterem túloldalán pedig lazán elhelyezkedve a négy pár, akiknek most meg kell tanítanunk a táncot. Kicsit aggódom, hiszen ez olyan táncra sikerült, ahol figyelned kell a párodra és két emelés rész is található benne, nem is beszélve a majdnem folytonos érintkezést a párok között, ezzel pedig szerintem csak nekünk van problémánk, akik ezt kitaláltuk, de meg kellett felelnie a balladaszerű szerelmes számhoz.
A fiúk sorban leültek a tükrök elé, hiszen előbb a lányoknak kellett megtanítanom a részeket. A párossal kezdem, hiszen a fiúk is itt vannak, tehát azt tudjunk inkább gyakorolni az egyéni részt külön-külön is megtaníthatom.
- Először el kéne táncolnotok, hogy tudjuk, miről van szó. – szólalt meg Dol Mi. Én, pedig ha tudnék ölni a tekintetemmel már halott lenne. Eléggé ciki volt a próbákon is, nem kell, hogy még mindenki végig is nézze. Végül sajnos mindenki egyetértett az ötlettel, így amikor felcsendült a zene szembe kellett néznem Kai-val. Az idegességem egyre nőtt, amikor egymás felé sétáltunk. Behunytam a szemem, amikor mögém került, hátha ezzel kicsit átszellemülök. Ez csak egy tánc. – mondogattam magamnak. Követtem a tekintetemmel Kai kezeit, ahogy egyesével tette a vállamra őket, majd a lábammal egy fél kört írtam le miközben megfogtam a felém nyújtott kezét. Hátrafelé léptem, míg ő előre, egy forgást követően pedig szemben találtam magam vele. Bal keze a derekamon volt jobb kezével pedig végigsimított a hajamon. Ezt követte az a rész amikor Kai hátradöntött, majd végre meg kezdődött az egyénileg végrehajtott mozdulatsor. Kicsit hátrébb állt meg és ugyan azokat a mozdulatokat ismételtük el. Azt sem fogtam fel igazán, amikor az emelős rész következett, csak akkor, amikor már a levegőben voltam majd átfontam a lábaimmal a fiú derekát. Közelebb bújtam hozzá ő pedig megpörgetett a levegőben, olyan közel volt. A nyakunkon éreztük egymás lélegzetvételét. Ahogy elengedett a kinyújtott karjainkat v alakba helyeztük el majd ismét egyedül táncoltunk. A zene tovább ment, de mi megálltunk, elég volt a tánc első részletét megmutatni nekik egyelőre. A többiek tátott szájjal néztek ránk. Én hamar zavarba jöttem a tekintetektől, de ahogy láttam Kai is hasonló állapotban volt.
- Úristen! Ezt ti találtátok ki? Ez fantasztikusan jó! – lelkendezett elsőként Baek Hyun, majd a többiek is csatlakoztak hozzá. Miután a felettébb kínos beszélgetés véget ért, elkezdhettem megtanítani a lépéseket a lányoknak. Egyenként vettem őket elő, majd lépésről lépésre megmutattam nekik a táncot, majd mikor már úgy gondoltam, hogy egy részt gyakorolhatunk beálltam a fiút helyettesítve. Hiszen az EXO-s fiúknak jelenleg nem veszem hasznát, mivel Kai még nem került sorra, hogy megtanítsa. Felváltva tanítjuk a tagokat, ezért Dol Mi-t követően Kai Baek Hyun-t vette kezelésbe és elismételte a procedúrát, mint én. Mivel Kai nem állhatott be a lány helyére azt a szerepet is én helyettesítettem. Baek Hyun-nal nem volt olyan kínos, mivel őt inkább tekinthettem a diákomnak, aki most táncot tanul. Kai-val ez nem lehetséges, egyéb okok miatt. Baek Hyun felemelte a kezeit, mint egy balett lépésnél én pedig átbújtam a karjával alakított hurkon.
- Az ujjaidat tedd szét egy kicsit, amikor megfogod a csípőjét, hogy stabilan tudd tartani. Tartsd fel, majd engedd el egy kicsit, de a kezeidet tartsd a háta mögött, hogy ne essen le. – magyarázta Kai, míg a tanuló fiú félve tette meg a rá vonatkozó utasításokat. Ám elvesztette az egyensúlyát így mindketten elestünk.
- Úristen, jól vagy? – kérdeztem nevetve, közben pedig próbáltam lekászálódni róla.
- Ne haragudj. – simított végig bűnbánóan a vállamon. – Nem sérültél meg ugye?
- Ezt nekem kellene kérdeznem, végül is, én estem rád. – ráztam meg a fejem mosolyogva. Meg is könnyebbült a fiú, ám amikor a tánctanára megkeményedett alakjára pillantott azonnal alább hagyott a mosolya.
- Nagyon figyelj oda, ha ez a színpadon történik meg az egész gyakorlás a semmibe veszett és az előadás is. – szidta le az énekest, aki bőszen bólogatni kezdett. Végül nem gyakoroltuk el még egyszer, Kai azt mondta, hogy hagyjuk, így én következtem a következő lánnyal.
- Karolj át, majd mikor elengedlek, a lábaidat fond át a csípőmön jó erősen, nehogy eless. – adtam az instrukciókat, bár a Baek Hyun-nal való esésem után nem nagyon merte Ji Un megcsinálni az emelős részt.
- Jó, most eressz el. – nevettem el magam, amikor még mindig belém csimpaszkodott. Lehet nem a legnehezebb résszel kellett volna indítanunk. Mire mindenkin végigmentünk mindenki hulla fáradt lett. Azok között is mi ketten, mivel a dolog nagy része ránk hárult, tehát egész idő alatt táncolnunk kellett.
- Jaj, szegény csípőm. – panaszkodtam Dol Mi-nak, miközben az érintett testrészemet dörzsölgettem. Holnapra lehet egy kis lila folt fog ott keletkezni. Nem arra lett kitalálva, hogy mindenféle emberek itt nyomorgassák szegényt.
- Jaj de sajnállak. Borzalmas lehet, hogy ennyi pasi emelget téged. – kontrázott rá a lány szarkasztikusan, mire egy szemforgatással jutalmaztam. Nem találtam viccesnek, tényleg fáj, ha ennyire megragadják a csípődet. Na, majd meglátom, hogy ha eleget gyakorolnak mit fognak majd mondani.
Szerencsére másnap nem volt közös gyakorlás egy interview miatt, amire az EXO volt hivatalos. Így volt időm a lányokkal foglalkozni, hogy megtanítsam nekik az egyéni táncot. És a másik ok, amiért örültem ennek, hogy a csípőm jelenleg nem élt volna túl egy visszavágót. Késő estig bent voltunk, addig gyakoroltunk, amíg tökéletesre meg nem tudta csinálni mindenki.
Nagyon büszke vagyok a csapatomra. Életvidám emberek, akik élvezik, amit csinálnak, még ha a tánc nem is mindegyik tag erőssége igyekszik, hogy egyre jobb lehessen. Emiatt pedig nagyon büszke vagyok rájuk.
×
Meglepődtem, amikor másnap reggel a lányokat a táncteremben találtam. Tudtommal nem beszéltünk meg újabb gyakorlást, így nem értettem mit keresnek itt.
- Mindig olyan korán bejössz gyakorolni úgy gondoltuk ez egyszer veled tartunk. – szólalt fel mosolyogva Dol Mi a csapat nevében, én pedig hatalmas ölelésbe vontam a csapatot. Elindítottam a zenét, én a lány között járkálva figyeltem a mozdulataikat, kijavítottam őket helyenként, de sok segítség már nem volt szükséges. Végül beálltam Ri Ta mögé, mint fiú és újból eltáncoltuk a koreográfiát. Időközben az EXO-s fiúk is megérkeztek és felsorakozva nézték, ahogy táncolunk. Mikor végeztünk beálltak közénk azok a tagok, akik részt vesznek a táncban, azok a tagok, akik nem pedig csak továbbra is figyeltek. Mivel 5 lány van a csapatomban velem együtt nem kerülhetett be a táncba az összes tag. Akik nem vesznek részt benne azok: Kyung Soo, Chan Yeol és Chen. Ők továbbra is a szoba szélében leülve nézték a gyakorlás.
Egy hetet vártunk még a dalszövegre, de végül Dol Mi és Baek Hyun összehozták azt is. 14-en zsúfolódtunk be egy kicsi szobába, hogy meghallgassuk, és amikor azok ketten elénekelték. Libabőrös lettem annyira szép szám született belőle. A dalszöveg pedig egy olyan szerelmes dal, ami egyáltalán nem tipikus. Nem szakítós, nem is a túlcsöpögős féle. A hangsúly arra terelődik, hogy mi lesz évek múlva, hogy gyerekeik lesznek és, hogy együtt lesznek, míg meg nem halnak. Akár a mesékben.
×
- Biztos nem lesz belőle baj, ha kipróbálom? – simítottam végig a szőke tincseimen, megszoktam, a paróka sötét szálait ezért furcsa volt takarás nélkül lenni. A Seven Season Entertainment előterében ácsorogtunk, U-Kwon pedig türelmesen végighallgatta a vészmadárkodásomat.
- Figyelj Ai, beszéltünk a menedzsereddel, beszéltünk az én menedzseremmel is. Mi volt a válasz? – kérdezte mélyen a szemembe nézve miközben megragadta a vállaimat.
- Azt mondták, hogy próbáljam ki. – válaszoltam és bólintottam önmagamnak, hogy valóban nincs mitől tartanom. Minden engedélyt megkaptam arra, hogy egy napig a Block B körül legyeskedjek és belelássak az idolok és staffosok munkájába is egyaránt. A menedzser is azért bólintott rá, mert így tapasztalatot szerzek debüt előtt, hogy mi vár rám a későbbiekben. És ha valaki kérdezi, hol vagyok, azt mondja, hogy egy rám bízott feladaton dolgozom.
- Nem haragszol, ha itt magadra hagylak? A staffos tagok vezetője hamarosan itt lesz és elmagyarázza neked a dolgokat. – mosolygott felém bíztatóan én pedig csak bólogattam, hogy nyugodtan menjen a dolgára, így is több időt pocsékolt el a velem való veszekedéssel, mint kellett volna. A staffosok vezetőjét Soo Hyun-nak hívják és egy nagyon aranyos lány. Körbevezetett és minden zugban körbenézhettem ahol a staffosoknak belépése lehetett elmagyarázta mennyi fajta segítő létezik és azt is elmagyarázta, hogy a mai napon én melyik kategóriába fogok tartozni.
- Mint gondolom, tudod a Block B-hez vagy beosztva. Az lesz a feladatod, hogy segítsd őket, mivel a mai napjuk elég sűrű a feszített tempó miatt nagy szükség lesz rád, hogy a dolgok akadálymentesen és gyorsan történjenek. Gondolok ilyen apró dolgokra, hogy vizet viszel nekik, odaadod a ruháikat. Ezzel megkönnyíted a dolgukat, mivel nem nekik kell ezt mind keresgélni és így időt spórolunk. Érted?
- Igen. – helyeseltem nagy lelkesedéssel. Talán túlságosan is lelkes lettem, mivel Soo Hyun furán kezdett méregetni.
- Még valami. Ezt minden staffosnak elmondom, neked nem akartam mivel csak egy napig leszel itt, de végül csak szóbahozom. Nem tudom, hogy rajongó vagy-e vagy sem, de szeretném, ha természetesen viselkednél velük, és ami a legfontosabb, hogy ne tartsd fel őket feleslegesen. Ez most bunkón hangozhat, de remélem, érted miért mondom ezt.
- Persze, teljesen világos. Mindent meg fogok tenni, hogy hasznos legyek és a legjobb tudásom szerint végzem majd a munkát. - hajoltam meg és elmondtam a tipikus új dolgozó szöveget. Ennek ellenére mindent komolyan gondoltam, attól pedig nem kell félni, hogy elkap a fangirl láz, hiszen nap, mint nap idolokkal találkoztam az utóbbi időben. Még Jong In mellett is kibírtam, hogy ne szóljak be, amivel elárulhatnám magam, így úgy gondolom a Block B semmilyen hatást nem tud rám gyakorolni. Nem is beszélve arról a táncról, amit Kai-val kellett végigcsinálnom.
- Helyes. – mondta a nő megenyhült tekintettel, majd odavezetett a csapat öltözőjéhez. Nemes egyszerűséggel nyitott be én pedig abban a pillanatban eltakartam a szemem. Azért még sem kellene betörni egy fiúkkal teli öltözőbe.
- Ne legyél nyuszi. Semmi olyat nem fogsz látni, amit eddig még nem. – bíztatott kuncogva a staffos lány, amire ha lehet még inkább zavarba jöttem, de azért szorosan követtem Soo Hyun-t, be a szobába.
- Srácok bemutatnám az új staffos tagot, aki ma veletek lesz és segít nektek, fogadjátok szeretettel. Oh, tényleg, mi is a neved? – fordult hátra a nő. Most mit mondjak? Ai? Nem lehet az a színpadi nevem, de az eredeti nevemet sem akarom megosztani velük. Gyorsan ki kellene találnom egy nevet? Mit tegyek?
- Min Hye! – kiáltotta el magát Yoo Kwon és szorosan magához ölelt. Min Hye? Mi a franc?
- Áh, szóval Min Hye. Oh, várjunk csak, ti ismeritek egymást? – mutogatott ránk összezavarodottan Soo Hyun. A meglepődöttség csak úgy sütött a szemeiből, ami nem is olyan meglepő. Még én is teljesen lesokkolódtam.
- Régi barátok vagyunk. Egy iskolába jártunk mindig segített nekem a tanulásban. – magyarázkodott U-Kwon. Úgy adta el a hazugságát, hogy majdnem én is bedőltem neki, pedig én tudtam, hogy semmi közünk nem volt egymáshoz a hit the stage-s fellépésünk előtt. Végül Soo Hyun itt hagyott a tagokkal, én pedig illedelmesen bemutatkoztam a U-Kwon által kreált névvel. 

2 megjegyzés:

  1. What is this? Nem is említetted cica. És mi ez az egész? Miért mentek szét és mi történt? És és... Nem is meséltél erről. Na, nem baj, majd szilveszterkor ;) Nagyon jó lett szóval igyekezz a következő résszel kíváncsi vagyok hogy derül majd ki a csaj kiléte.
    Feleséged ;) xD <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Életem értelme, hát hogy őszinte legyek nem terveztem megírni ezt, de végül elkapott az ihlet. :D Már meg van a fejemben a következő rész csak le kell írnom.
      xx ölel, Hel

      Törlés